Munkaterület kialakítása:

Használata asztalnál vagy „kisszőnyegen” történik.

A szőnyeg letekerésével önálló munka, illetve játékterületet biztosít önmagának, amit társai tiszteletben tartanak. (Nem lépnek rá, nem telepednek szó nélkül mellé, hanem kikérik „engedélyét” és ha megkapják ők is, bekapcsolódhatnak. Elutasítás esetén elfogadják csoporttársuk kérését, azonban ilyenkor lehetőségük van választani. Vagy kivárja a játékot, vagy másik szőnyeggel lehetősége van saját játékterületet létrehozni). A gyerekek megtanulnak kulturáltan viselkedni, egymás munkáját megbecsülni: ez a későbbiek folyamán az egész csoportszobában, a többi játékeszköz használatánál is érvényre jut.
 

Eszközrendszer különlegessége:

A Montessori módszer eszközeinek megvan az a különlegessége, hogy több érzékszerv egyidejű használatára és fejlesztésére épít: látás, hallás, tapintás.

A sokoldalú érzékelésen kívül nagy jelentősége van:

• a három ujj használatának,
• a három lépcsős leckének,
• és a hibakontrollnak.

a) A három ujj használata a megfogásnál, cselekvésnél, tevékenységeknél érvényesül. A kéz munkálatainak jelentős részét a három ujj látja el. A fogások ily módon való rögzülése során a kéz és a csukló alkalmassá válik a különböző munkavégzésekre, és az írás előkészítésére.

b) A három lépcsős lecke segítségével elsajátítható egy – egy új tárgy, illetve fogalom. (megteremthető a megfelelő asszociáció a szó és a tárgy között).

c) A Montessori eszközrendszer a látható és megfogható hibakontroll lehetőségét kínálja. A gyermek ismereteket szerez a hibakontrollról, és törekedhet a tökéletes felé. Segítségével elsajátítja annak a lehetőségét, hogy tudja hibáit korrigálni, és biztos lehessen önmagában. Ez nem tökéletességet jelent, hanem saját lehetőségeinek pontos felmérését. Ezáltal képessé válik arra, hogy teljesítsen. Ezen túl szabadságot ad, hiszen önálló használatot biztosít, így kevésbé kiszolgáltatott a felnőtteknek.

A csendlecke:

Montessori a mindennapi élet gyakorlatai közé sorolja a csendleckét, de összetett fejlesztő hatása révén az érzékszervek és a mozgás fejlődését is hatékonyan elősegíti. Játékos feladatokat foglal magába a csend megélésén keresztül. A kezdetét mindig a pedagógus jelzi, többnyire halk zeneszóval. A gyerekek kis párnájukkal a legkisebb zörej nélkül, nyugodt, kiegyensúlyozott mozdulatokkal ülnek körbe. Az óvónő személyes példájával, valamint mimika és szemkontaktus igénybevételével irányítja a folyamatot. A gyerekek apró feladatokat hajtanak végre az egyensúly megtartásával. Egyik lábukat a másik elé helyezve lépegetnek a leragasztott vonalon. Nehezítésképpen visznek csengőt, gyöngyöt, kockát, vízzel teli poharat, gyertyát stb. a csend megőrzésével együtt.